by Somogyi Réka | Aug 16, 2024 | Művészeti írások, szürrealizmus
Fel sem fogjuk, a szürrealizmus valójában mekkora veszélyt jelentett a társadalomra. Mert lényegében azóta, hogy André Bretonék szentesítették az automatikus írás mibenlétét, a tudattalan akadálymentesen zúdulhat rá világunkra. Azóta a lélekbúvárkodás világhatalommá...
by Somogyi Réka | Aug 15, 2024 | szexus
Mélységesen együttérzek a monogám házasságokban élő, rendes, “hűséges” férjekkel, apákkal, akik óriási erőfeszítéseket tesznek önnön természetük megfékezése ellen. Ha afféle menő, ügyeske asszonyka lennék, aki könnyedén játszik a szexualitásával, akkor ma...
by Somogyi Réka | Aug 14, 2024 | Művészeti írások
Thomas Mann úgy rendelkezett, hogy az életében írt titkos naplóit csak húsz évvel a halála után adják ki. Csoda ez a bátorság, ez az önmaga tisztázásának vágya, amivel azért rendesen lerombolta a róla alkotott képet. Bennem viszont inkább csak erősíti. A titokról mára...
by Somogyi Réka | Aug 14, 2024 | szexus
rettentő belegondolni, hogy az én életemben is volt jó pár olyan esztendő, hogy hazug szexussal, az érzélmeim eltitkolásával kellett léteznem és csak ismételtem azt, amiben annyi felmenőm szenvedett. Egyáltalán az, hogy volt egy olyan nap is, hogy annak, akit...
by Somogyi Réka | Aug 13, 2024 | Poliamoria
(= én, aki nem vagyok az evolúció része, nem hazudhatok tovább) Ha valami rendkívüli külső behatás, sokkélmény okán, vagy minden előzmény nélkül, váratlanul eljutsz éned pereméig, és szembenézel a semmivel – mely szó természetesen csak eltakarja azt,...
by Somogyi Réka | Aug 12, 2024 | Szuperérzékenység
Egy egyszer volt, talán sosem volt érett világban, ahol felelősségteljes, a cselekedeteik mögé beálló lények éltek, nem létezett a titok fogalma. Mindazt, amit tettünk, minden pillanatban isten előtt cselekedtük, és tudtuk, ha bárki előtt is letagadjuk azt, istennel...
by Somogyi Réka | Aug 11, 2024 | Szerelem
miután élő beszélgetésekben rendre kritikát kapok az írásaim okán, és azt gyanítom egyrészt, mert nem alaposan olvassák át őket, másrészt pedig azért, mert még mindig nem tisztáztam eléggé magam egyes fogalmak kapcsán, így hát újra – és ha kell, majd újra és...
by Somogyi Réka | Aug 10, 2024 | Művészeti írások
Az ötvenedik születésnapocskám előtt, ó de szép, az alapjaimig letéptem magamról minden díszt, ja és eléggé megijedtem, és nem attól, hogy jaj, nincs tovább, véget érek, hanem leginkább attól, hogy felfedeztem, az énem, még a halálom is birtokolni akarja, hogy ott...
by Somogyi Réka | Aug 10, 2024 | Szuperérzékenység
Születésnapot nem szoktam és nem is tervezem társaságban ünnepelni. Amúgy meg nagyon is. A facebookra minden “titkom” kiírom, de eszembe nem jutna a születésnapom, és nem a korom miatt, pedig azzal lassan valamit kéne kezdeni. De úgy hiszem, ez a nap csak...
by Somogyi Réka | Aug 7, 2024 | Poliamoria
Minden azzal alapvető átveréssel történt, amikor is a születésünk pillanatában egy nevet ragasztottak ránk, ami egészében elfedte eredendő egyszerűségünk. Ennek okán egy énbe zárt látszatlétezőként kezdtük el rettentő körutazásunk, aminek a vége úgyis az lesz, hogy...
by Somogyi Réka | Aug 6, 2024 | Művészeti írások
A dadaizmusmól pop arttá alakult művészet rendkívül jól ábrázolja azt az elsekélyesedést, a szavaink, mozdulataink, egyáltalán az egész életünk kiüresedését, ami jellemzi huszonegyedik századunk, és ami ellen itt még páran teljes erőbedobással küzdünk. ...
by Somogyi Réka | Aug 6, 2024 | Szerelem
Az utóbbi években felgöngyöltem az összes korábbi kapcsolatomat, és azokkal, akik fontosak voltak egyszer, még találkoztam. Ha maradt köztünk bárminemű meg nem élt történet, azt gyorsan “kiéltük”. Így aligha van valaki, akivel ne rendeztem volna a...
by Somogyi Réka | Aug 5, 2024 | Műértelmezés érzésből, Uncategorized
Egyik este, úgy ahogy voltam ruhában, váratlan fogyott el az aznapra kapott erőm, és összekucorogva az oldalamra dőltem a kanapén, majd mélyen elaludtam. A fiam mindenféle vicces tárgyakat tett mellém, és azokkal fotózott, de ebből semmit sem észleltem. Ám reggel,...
by Somogyi Réka | Aug 4, 2024 | Műértelmezés érzésből
Számomra Auschwitzcal véget ért az emberi történelem, ez itt már csak egy abszurdabb, még inkább elembertelenedett ismétlése annak, ami már megtört, a szellem végső kiárusítása és a vegetáció helyszíne. A Földre azóta csak azért érdemes megszületni, ha valaki ki akar...