Ország Lili annak az egyre inkább letűnő jelenségnek az egyik utolsó képviselője, mely szerint a művészet híd látható és láthatatlan között, én és az isteni énvaló között. Lili képei még/már nem festmények, hanem meditációs objektumok. A korai, figurális művei azért adnak egy kis látnivalót a szemnek is, de ahogy haladunk az érett Lili felé, a mű egyre jobban vákuumként önnön ismeretlenünk felé húz, hogy aztán az egy ponton túl nagyon is ismerősnek tűnjön.
És minderre az áhítatra, imára, dicsőítésre vagy hívjuk csak simán elcsendesülésre pompás hátteret ad a Kiscelli múzeum belső temploma. Budapest legszebb, padlószőnyeges kiállítótere, ahol a látogató (én) nyugodtan ücsöröghet a földön művek előtt hosszú-hosszú percekig. Hétköznap lévén kevesen voltak, ráadásul egy megnyitó miatt ingyen mehettem be, és zárás előtt egy órán át enyém volt teljesen egyedül az egész terem, az egész Lili, akinek lénye betölti a hatalmas teret.
Tényleg sosem fogom megtudni, ilyenkor a festő tényleg, mint soha el múló esszencia képes kilépni a képből, hogy a tárlaton végigvezessen, és tényleg ilyen boldog, mint Lili volt tegnap, hogy végre valaki észrevette őt? Vagy fénytörést érzékelek szinte tárgyi jelenségként? Vajon néhai szeretteink tényleg itt keringenek köröttünk, és alig várják, hogy végre válaszoljunk nekik, s annyira érzékennyé tegyünk magunkat egy a láthatón túli létezőre?
Legutóbb Anna Margitnál éreztem ezt.
Érdemes, őszinte műveknél legalább hasznát vehetem a minden extrémitást meghaladó hiperérzékenységemnek..
Na mert az van, hogy amíg fizikai formám létezésének egyetlen százaléknyi létjogosultságot is adok, és hát pechemre szoktam még, addig a látható mögötti szubtilis teret is megtisztelem ezzel.
Az van, hogy tegnap az egyik kép előtt jó fél órát, mint az imádott barlangomban, az Arunácsala hegyben ültem, és ugyanaz az alapjaimig a valótlanságot rólam lemosó erővel találkoztam, mint Indiában.
A művészet az utolsó menedékünk, és persze a szerelem. Két jelenség, mely kinyúlik e fizikai térből és híd lehet. Híd oda, ahova amúgy egyetlen híd sem vezet.
