Tudok róla, hogy az, ami mindannyiunk közös és soha teljességében testet ölteni képtelen gyönyörűsége a személyes én előtt mindig is rejtett marad. Hisz miként is tudná egy “bögre” felfogni a benne lévő űr egészét, azt, ami egyáltalán lehetőséget ad számára ahhoz, hogy megjelenjen?
Itt van ez az élet, van belőle még hátra talán pár év, lehet évtized. Nem tudom. Ha körbenézek a korosztályomban, egyértelműen elindultunk kifelé az életből. Pár hete nagy nyomatékkal nyitotta meg egy évfolyamtársam a sort. Innentől nem esküvőre, hanem temetésre járunk, és minden egyes új halál még erősebben szegez az egyetlen és utolsó kérdéshez, amire nincs válasz. De már az, hogy feltehetem, maga a legnagyobb boldogság.
Ki vagyok én? Semmi más nem marad a végére, csak ez az egy kérdés. Csak az én.
És mostanra minden, de minden eszközbe még erősebben kapaszkodok, amely a válasz felé mutat.
Kuan-yin avagy japánul Kannon istennő
Egyszerre világos lett Japánba csak és kizárólag az “istennő” miatt utaztam, miatta volt minden szenvedés, mert volt bőven. A mindannyiunk szíve mélyén lakozó ártatlan, együttérző, legérzékenyebb aspektus miatt. És az ő alakja számomra egy ilyen útmutató. Tudok róla, hogy az istennő, nem kívül él, de igenis találkoznom kell olykor egyes megnyilvánulásaival, hogy meglássam, azt, aki bennem lakozik.
Az istennő is egy “tárgy”, egy jelenség, egy útmutató csupán, és a valósághoz képest nem is létezik, de most a legfontosabb. Ő az alfa, a mindannyiunk közös ősanyja, aki úgy ölel át, hogy nem hagy rajtunk fedetlen részt.
Még mindig csak nagy óvatossággal merek írni róla..
Azt szeretném megtanulni tőle, mit jelent valóban együttérezni, mert ő keleten az együttérzés istennője, ő az, aki egyszerre hallja a világ összes siralmát és kiáltását, és úgy tud megvigasztalni, hogy nem veszi magára a szenvedést. Most csak azon gondolkozom a köröttem egyre sokasodó szenvedőket látva, hogyan csinálja? Lehetséges-e emberként isteni minőségben együttérezni??
Japánban Kannonnak hívják, Kínában Kuan-yinnek, idehaza Boldogasszony a neve, két éve keringek a keleti formája körül. Most végre “találkoztunk”..