A védikus asztrológiában létezik a Vargamotta kifejezés, ami azt jelenti, hogy a születési képlet és a Navamsa nevű lélekképletben egyes bolygók ugyanazon jegyekben állnak. Szóval, hogy a személy azon területein, ahol ilyen bolygói vannak, egy az egyben azt mutatja, éli meg a külső világban is, ami a lelkének mélye.

Amióta tudom, hogy nekem három ilyen bolygóm van – a Vénusz, a Hold és a Mars – értem, miért is érzem magam valójában egész gyerekkorom óta meztelennek, vagyis inkább úgy, hogy csak cafatokként takar valami. Szóval, hogy éppen csak a Napom, a Jupiterem és a Szaturnuszom mögé tudok elbújni..mert azokban még szerepelek kicsit, ott van hova fejlődnöm.

Ez az elmúlt hónapokban szerzett szent tudás – mert a védikus asztrológia tényleg az istenek együtt érző szeretetének kódja – rámutatott arra, hogy a meztelenségem, ami igencsak megnehezíti a létem egy alapvetően olyan világban, ahol a nagy százalék szuper jelmezekben szerepel – nem hiány, hanem a mai divatos szóval élve „önazonosság”. Szóval, hogy az adott területeken – művészet, szépség, érzelemvilág és kitartás – az illető, jelen esetben én, „kész” van.. Ott nincs szüksége ruhára, szerepre magára, mert a meztelenség ezen területen elbírja önmagát.

És ezeknek az állásnak köszönhetem azt, hogy elviselek igencsak nehéz más életterületeket, ahol nem vagyok ilyen szerencsés..Például azt, hogy a nyolcas, leegyszerűsítve „halál” házában áll a Vénuszom, vagyis hogy nekem a szerelem tényleg a teljes és totális transzformáció, és nem hiába szól az egész művészetem, írásaim róla.

Nekem az élet ezzel a fajta meztelenséggel – vagyis most már tudom hármas Vargamotta-állással – mindig is afféle versenyfutás volt a megörüléssel. Amióta az eszemet tudom, azzal küszködök, miként hatoljak át egy olyan tájon, ahol alapérték a hazugság, a színjáték, a csalás. A cél pedig azt jelenti, hogy kiszabadulni a test vagyok képzetének valóságosságából, és akkor akár már meg is bolondulhat a személy, mert már tényleg csak, mint ruha fogok tekinteni rá..

Ezen az úton hatalmas segítőim ezek a stabil bolygóállásaim, istennek legyen hála tényleg, hogy ilyen mélységes szépséget, kitartást és együttérzést adnak. Itt pár lépéssel a cél előtt..ahol már tényleg nagyon kimerültem.

Jó szívvel ajánlom barátaimnak, ismerőseimnek ezt a fajta önkutatást, a baj csak az lesz, ha mindenki elmélyed a saját, védikus horoszkópjában nem lesz szükség coachokra, lélekbúvárokra, mert mi válunk önnön vezetőnkké, mert egyszer csak érteni fogjuk a sorsunkat, és sokkal elfogadóbbak leszünk a lehetőségeinkkel, illetve a társainkon sem verjük le azt, hogy olykor ennyire kevesek..

Mert nekik pl nincsenek ilyen stabil bolygóik. És onnantól a minket bántókat nem tettesnek, hanem önmaguk áldozatának látjuk, hogy nekik csak ennyi adatott, hogy minket megcsalnak, elhagynak, elárulnak, vagyis magukat.

Három Vargamottával ez lehetlen. Három ilyen stabil bolygóval képtelenség igaztalan, elfojtó, megcsaló, gyáva viszonyok között élni.

Tegnap találkozóm volt ez egyik csoporttársammal, akivel „szakmáztunk”, gyönyörű volt, nem csak egy embert látni, hanem égi tünemények fizikai manifesztációját általa, így a szaturnusziság testet öltését.

Nekem amúgy az egyik kedvencem, a maga kőkemény fegyelmével, szikla szilárdságával, szigorával. Tegnap döbbentem rá, mennyi szeretet is van egy ilyen „bolygóban”, melyet a nyugati asztrológia a legnehezebbnek nevez. Szóval, hogy a szeretethez mennyi fegyelem, szigor, micsoda keretek is kellenek, hogy esszenciájában tudja megmutatni magát.