támogatásból, a film, a nagy betús iránti odaadásom jeléül a legtöbb új magyar filmet moziban nézem. Most mégis azt hiszem, ennek a 3400 Ft-nak jobb helye is lett volna..
jézus mária..
Ez lenne a magyar művészfilm, ezen kellene élvezkednünk nekünk, intellektuális, művelt rétegnek? Ezen az olcsó, közhelyes, szájbarágós, megjátszós elemekből összerakott tákolmányon?
Ahol abszurd vígjátéknak nevezik el azt, ami egyszerűen csak kínos és rossz. Tényleg egy roskadozó házat kellett jelképként a képünkbe nyomni, ilyen direktben, árnyalatok nélkül tálalni azt, hogy valami az alapjaiban beteg?
Nem azt tanultuk a művészettörténet-órán, hogy a jelképeinket finomítsuk kicsit, hogy azoknak többféle rétege legyen, s adjanak teret a szabad képzettársításoknak?
Na meg egy alkotót az szabadít fel tényleg benső feszültségéből, ha elénk dobja a szemetet? Ez lenne a művészet, ez képünkbe tolt naturalizmus?
Túl van itt játszva mentális betegség, párkapcsolati küzdelem, alkotói válság, spicli, előző rendszerből itt maradt nénike, szexi kislány tangában, kormánypárti házfelügyelő, szomszéd..talán a kutya ugatása volt az egészben az egyedül őszinte. Ja és jut eszembe a részeg szaki karaktere, egyenesen gusztustalan, és nem azért mert az ital bűzlik belőle.
És igazából a színészeket sajnálom, mert hiába tehetség, lelkesedés, sajnos rosszul, erőltetetten megírt karakterekből nem lehet várat építeni, pedig Tompa Ádám tényleg beletett apait és anyait, és még szakállat is növesztett a premierre.
Amúgy meg döbbent, kínos csend a moziban, tapintani lehetett, hogy mindenki rohadt kellemetlenül érzi magát. Aztán lehet, hogy ült köztünk egy kritikus is, aki mégis írt ezek után egy dicsőítő kritikát, mert egy Reisz-filmről vagy jót vagy semmit. Végigolvastam pár írást, egyöntetű a lelkesedés..
Hát ebből megint kimaradok.
