Jó ideje azt érzem, ebben az alakban, egyáltalán az anyagban lehetetlen beteljesíteni a küldetésemet. Amit az ember e formában megtehetett, azzal készen van, és éppen a személy az, aki megakadályozza abban, hogy célját elérje, ami valódiságának realizálása minden tudás mögött.
A szabadság, aki tényleg vagyok, nem emberi minőség, és pont az tart rabságban, hogy ember vagyok. Távozásom vagyis inkább átminősülésem, visszarendeződésem vágyát nem a rosszkedv, depresszió, kiégés okozza. Sőt, sőt, nagyon is szeretek és “tudok” is élni, hanem a szimpla realizmus, mely szerint ebben az alakban nem vagyok elég hathatós, és így csak az időt húzom itt..
Lényem rettentő tűz és borzalom, magasfeszültség, emberi testbe vezetve, aki mellett vagy leolvad rólad a világ rád növesztette műanyag bevonat, ami miatt menekülnek sokan is mellőlem, vagy pedig a másik is felismeri saját tűztermészetét a közelemben.
Ebben az őrült öntőtégelyben edződik a fiam, aki mint minden fiús anyának, nekem is a legnagyobb reménységem arra nézve, hogy fiúból férfit neveljek. A nevelés nem áll meg a kamaszkor végén, hanem élethossziglan tartó folyamat, a halott is anya is anya marad, sőt test nélkül sokkal precízebb és hathatósabb a nevelése, ezt tanúsíthatom.
Mert a “nevelés” célja semmi más, minthogy közel merjen menni a tűzhöz, akit az anyjában látott meg először, és végül ő is felismerje saját benső lobogását, s ne ijedjen meg attól, ha azt felfedezi majd egy nőben. Mert találkozni igazán csak ebben a tűzben lehet.
És a fiamnak, legyen az huszonkettő vagy negyven végig az anyja maradok, ő meg a gyerekem, hisz én is az anyukám kicsi lánya vagyok. A mai napig hozzá szaladok, ha oltalomra van szükségem, és mióta nincs testben, ezt meg is tudja adni nekem.
Az anyák az egyetlen reményeink arra, hogy létezik feltétel nélküli szeretet. Ám az anyáinkat sem kapjuk készen, és pont a sajátommal való kapcsolatom jelzi, az életben lehetetlen volt, hogy találkozzunk.
Ezért is vacillálok ennyit ezzel a testtel, mert tényleg hatni akarok. Tényleg fel akarom nevelni a fiamat..Fel egészen önmagáig. És a testem végig el fog takarni engemet.