A Máriává válás nőiségünk reménysége, aki által visszaszerezhetjük a bennünk élő ártatlanságot, ahonnan nézve emberi mivoltunk már csak ködfátylon keresztül áttűnő emlék.
Ideérve megszabadulhatunk mindattól, ami eltávolított önmagunktól, az út szélén hagyhatjuk a szerelmes gyönyörben átélt révületeinket is, melyek a dolgok kettős természete miatt bennünk idővel gyilkos nyíldöféssé válnak. Hogy aztán a holdciklusban olvasni tudva, készek legyünk a teljes önátadásra.
Egyetlen egyszer mindenki életében eljön az a pillanat, amikor halhatatlan részünk megtermékenyít minket. A szerencsés nő éberen őrködik az élete mellett, és felismeri a percet, ami után már saját fényével várandós. Onnantól tudja, a születés pillanata testének halála lesz.
