A poliamor - vagyis az egy időben többeket mély érzésekkel szerető, és mindezt etikusan vállaló - emberként gyakran megkapom a címkét,...
A poliamoria boszorkánya
read more
A szeretet ünnepe utánra
Pontosan annyira vagyunk képesek szeretni a másikat, mint amennyire magunkat tudjuk. Önmagunk szeretése pedig messze nem csak érzelem,...
Helen Frankenthaler
(az elhasznált "egy felső erő fest helyettem" kifejezés ellen) Ha tényleg ez az egy élet van, elég nagy igazságtalanság azért a...
Hieronymus Bosch: A keresztet cipelő Krisztus
Cirenei Simon is kezdetben ellenkezett. Nem, nem akarom cipelni a másik keresztjét, sóhajtozott, de a nagy tömegben nem volt más...
Mózes új kőtáblái
Tudom, hogy a világ önmagában kerek és teljes, és semmilyen változtatásra nincs szüksége, csak a rajta élősködő emberi fajtól kell megszabadulnia....
Boldogságról somogyirékásan
Kevés olyan dolog van, ami annyira irritál, mint ez a "boldogságnak" címkézett, jövő-menő, önteltté és határozottá tevő...
Kettőt szeretni – a duális lét támadása poliamoria ellen
Hatalmas bölcsességet igényelne tőlem az élet. Azt a fajta megkülönböztetés képességét, hogy melyik az a pont, ahol bele kell...
Caravaggio: A damaszkuszi út – Pál megtérése
Az egyszer volt Saul, mint valami kétségbeesett, hátán kalimpáló bogár a rajtunk pöffeszkedő, minket valóságunktól elválasztó...
Jean Tinguely (1925-1991)
Azt mondják, minden nagy életmű tetemeken, szíveken keresztül vezet. Állítólag a legtöbb nagy alkotó óriás egomán, aki előtt csak a mű...
Max Ernstről kicsikét
Max Ernst jellegének feltérképezése számomra szinte lehetetlen feladat, és bevallom, kissé fárasztó is, sosem volt izgalmas számomra a...
Elmulasztott mézes hetek
Találkozásunk csodálatos leszállópályát teremtett, miatta már majdnem félredobtam az egyetlen valódi útmutatást, mely halandóságomból a...
Tarr Béla: Családi tűzfészek (1979)
Földi életünk pompás természetrajza, ahol diadalt ül az evolúció, egyre csak szaporodunk, és fogy a hely. Már lassan nem halljuk a saját...