Fájdalmasan csodálatos volt az ősz, elviselhetetlenné lett a szépsége. Úgy volt jelen az október, hogy közben a nyár is velünk maradt, fürdőruhában néztem végig, ahogy hullik rám az év.
Amikor csak tehettem, a Duna partjára ültem. Mit nekem a tenger és óceán, a folyó az én boldogságom.
A víznél ültem, olvastam a könyvet, melyet éppen akkor írtam. Hullámai, mint magzatvíz csapdosták partjaim. Zuhanásomban egyre csak emelkedtem.