Számomra ez a kötet az életmű koronája. Nem tudom, Hamvas honnan hozta ezt a tudást, mi adta neki a támaszt és bizonyosságot ahhoz, hogy a művészetet vissza merje és tudja is emelni méltó rangjára. Biztos voltak elődei, vannak hivatkozások is, de így egyben nem tudom, létezik-e más ilyen összefoglaló mű.
Az Öt meg nem tartott előadás ugye az életmű sorozat Művészeti írások első esszéje, amit rongyosra olvastam, ez a kötet viszont egy új megjelenés, ami az eredeti kézirat nyomtatott változata, mert állítólag az életmű sorozatos írások forrása olykor bizonytalan. De végső soron nekem ez mindegy, én mindkettőt nagyon szeretem.

Mert miről is van szó, nem kisebb ügyről, minthogy ugye alapvetően létrontásban élünk, eleve orbitális hazugságba születtünk. A korrupció legfőbb oka, hogy egy test és egy név börtönébe zártak, és senki sem szólt idejekorán, hogy azért ezt így ne vedd készpénznek. Aztán egyes szerencsés életekben megtörténik az áttörés, és a minden látszaton túli “semmi” felfedi magát. Természetesen innen e témában nincsenek szavak.. Van, aki felkészülve érkezik a végső megtapasztaláshoz, és túléli, de van, akinek ott és akkor szétég a teste, mert nem bírja el a magasfeszültséget. Mert ami megesik nem kisebb téttel bír, mint a születésünk óta minket ért korrupció felszámolása, aminél nincs nagyobb esemény az életben.

Kevés az az ember, aki rögvest kész van a legnagyobb “tudás” átvételére, de voltak ilyenek, például Ramana Maharshi..de alapvetően nem bírunk “egy akkora edénnyel”, mellyel az egészet át tudnánk venni. És ezen a ponton, ha túléltük, ha nem őrültünk bele a megtapasztalásba – mert például én majdnem – akkor elkezdünk az életből utakat építeni oda, amit egyszer már megtapasztaltunk és hagytunk tovareppenni.

 

 

Hamvas ebben az írásában azt állítja, hogy miután vallás, filozófia, szellemtudomány csődöt mondott, az egyedüli út “haza” a művészeten keresztül vezet, hogy csakis ő képes mindenféle más módon megoldhatatlannak és megvalósíthatatlannak tűnő létfokozatokat megvalósítani, és a létnek más úton meg nem szerezhető súlyt adni.
Ezért akart Cézanne festés közben meghalni.

Kemény könyv, csak igazi művészeknek, ami manifesztálódhat egy rántott leves elkészítésében is, de egy ölelésben is.