A könyvet olvasó és a kézzel író ember látványa mindig lenyűgöz. Micsoda intim, önmagába visszahúzódó pillanat. Mennyire szeretek a másikban akkor gyönyörködni, ha magával van. Vajon merre járhat, milyen terek, tájak nyílnak meg benne az olvasottaknak köszönhetően? Hajlamos vagyok világokat kivetülve látni az olvasó körül.
Sokszor közelebb érzem magam egy-egy íróhoz a regénye által, mint közeli ismerőseimhez. Végül is oldalszázakon át keveseket hallgatok végig. Az író barátom lesz, megnyílik előttem, életem nehéz részein vezet át, s oldja fel-felbukkanó, majd magamra hagyó, de mégis folyton köröttem ólálkodó magányom.
És akkor itt egy film rengeteg könyvvel. Oltalmazó, építő, de légvárainkat le is bontó, szenvedélyes könyvvel, sőt egy egész könyvesbolttal. Egy térrel, melyben láthatatlanul történetek százai cikáznak.
Talán az egyes regényhősök ki is bújnak a könyvekből, Josef K. kirándulni megy a Varázshegyre, Hans Castorp bogárrá változik, és Anna Karenyina Raszkolnyikovnak önti ki a lelkét.. Egy érzékeny térben minden megtörténhet. S e térben egy végtelen finom, törékenynek tűnő, de annál határozottabb nő a lehetetlenre tör. Amolyan “kicsinyke” lehetetlen ez, nem esik piros hó, nem süt a nap éjszaka. A képtelenség “csupán” annyi, hogy a világ végén, ahol az észérvek, a piac álmai ellen szólnának, könyvesboltot nyit a tengerparton.
Talán csak azért tesz így, mert évek óta tartó gyászában méltó társasága lehessen az egyes regényóriások alakjai között, hogy érdemi eszmecseréket folytasson írókkal csendes, élethossziglan tartó egyedüllétében..vagy éppen azért, mert lénye lényege, valódisága dacolva a jelenségek ellenséges, céljait nem támogató mivoltával hatalomra tör.
Ám árral szemben úszni fárasztó mutatvány, és a világ legritkábban tapsol ehhez a mozdulathoz. Itt is az áskálódó, hazug, irigy, kisstílű, kikent-kifent senkiházik osztják a lapokat, és aki tényleg és igazán élő célok felé halad azt akarják legelőször önként vállalt irányától eltéríteni. Sokat látott harc ez, szívjóság, bátorság, egyhegyűség, egyenesség feszül neki a feljebb említett tulajdonságoknak, s mivel filmünk hősnője végtelen kitartó és elszánt, így a legutolsókig tartja e szépséges emberi tulajdonságok bástyáit. Ám e hatalmas túlerővel szemben tehetlen..
Micsoda szerencse, hogy a legbátrabbaknak jegye van egy hajóra, mely ha süllyed a világ, őket a teljes ismeretlen felé viszi el.