Kínos, nem kínos, totál kelet-európai vagyok, hisz egy nyugatinak sem jutna eszébe bliccelni a buszon. Egyáltalán a jelenséget nem tudja értelmezni, hisz moziba is szokott jegyet venni. A lódítás, az egymás becsapása, de elsősorban a hatalom kijátszása az egyik kárpát-medencei sajátosságunk, és most nem megyek el abba az irányba, milyen jogos okaink is vannak erre az egyszer volt hol nem, most is van vasfüggönytől keletre.
Ráadásul szeretek bkv-zni, szeretem ezt az össznépi összezártságot, ezt az abszurd és olykor heringszerű létezést egy adott idő alatt ugyanarra, az önkényes kiválasztódását annak, hogy ő is épp azon a buszon utazik, mint én. És kicsit -na jó, nem kicsit – lenézem a városban autóval közlekedőket a dugóban, és természetesen itt vannak kivételek. Lenézem a “buszra váró bugyi” szót használó nagyzolókat, akik olyan tiszták, hogy piszkos nekik a tömegközlekedés. És lenézek mindenkit, akinek iszonyat milliós autója van.
És Kelet-Európa kötelez, szóval én is szoktam lógni néha, egyre ritkábban, borzasztó pánikban..tegnap is egy pár másodpercig hezitáltam, kilyukasszam-e a jegyet három megállóra. Valahol a senki földjén lavíroztam, lyukasszak vagy ne között, és pont itt talált rám az ellenőr. És persze egyből roppant kínosan védekezni kezdtem, hogy éppen leültem, levegőt vettem, jegyet kerestem, mutattam is, hogy szorongattam már a jót a kezemben.
Természetesen már vettem is elő a bankkártyámat és megszégyenülve fizettem, és közben csak arra kértem az ellenőrt, legalább beszélgessünk egy kicsit emberként és nem ellenőrként szóljon hozzám, adjon egy pici esélyt annak, hogy esetleg nekem is igazam van, hogy tényleg csak átfutott a fejemen a gondolat, és már kezelni akartam..Ha legalább pár szerepen túli emberi szót kapok, isten bizony még a tizenkét ezret is szívesebben fizetem ki.
És akkor rákezdett, ha magánemberként kérdez, igaza van “hölgyem”, mert van a jog, a szabály, és van ez az emberi rész, ez a pár másodpercnyi üresjárat, ahol igenis időt kéne adni az utasnak, hogy legalább leülhessen, vagy megkapaszkodhasson, mikor felszáll. De nem, a szabály szerint mielőtt levegőt vesz, kezelnie kell a jegyét. Mondtam is a főnökömnek változtassunk is a szabályon, de mint a kutyát elhajtottak, és talán ezért bánok én is így az utasokkal..
Mikor elbúcsúztunk még annyit mondtam, milyen jó, hogy szóval tartottam, legalább pár lógós megúszta addig.
Aztán leszálltam, és a bosszúságomban a tizenkét ezer forint miatt elsírtam magam, de ez már annyira magánügy, hogy kiírom ide is. És még ha nem is éri meg, venni fogok egy bérletet, elég volt a keleti-európaiságomból.
