Hosszú éveken át kutattam, melyik az a jelenség, mely egészen az én pereméig visz. Soha nem volt más tervem, mint az eljutás önnön szakadékomig. Hisz ez az egész én, és az általa káprázatként felbukkanó élet csak azért jelent meg, hogy benne feltegyem az egyetlen és legnagyobb kérdésemet, ki vagyok én, és így a történet végére/elejére érjek. És ezt a kérdést feltenni igazán csak a szakadéknál lehet.
Éva 2.0, 2022, 84*84cm
Kutatásom a szerelem jelenségéhez vezetett. Nincs más út a valami számára a semmibe, mint hogy szeret és szeret és szeret, szenvedéllyel, halálosan, végkimerülésig. Ám azt is észrevettem, a szerelemre nagyon vigyázni kell. Erre a gyönyörű vendégre, aki eljön egy idegen, – de mégis nagyon ismerős – világból és szeret, és valami különös módon embereket választ ki nekünk, hogy általuk erejét előttünk felfedje.
Ha van még valami értelme az életnek számomra az tényleg nem más, mint a szerelem átmenekítése az életen, és végül a teljes beleveszés a forrásába, aki én vagyok minden ismeretemen túl. Az egész életem ez alá van rendelve, ezért írok, festek és ölelek. Ami ezen kívül van csak kellék. Munkáim, mozdulataim csak járművek, melyek mind közelebb visznek oda, amit el nem érhetek.
Észrevettem, hogy a szerelem teret, tágasságot, szabadságot kíván, nem kedveli a szűk helyeket, sőt a klasszikus világi kapcsolatokat sem. Észrevettem, hogy a szerelmet folyton folyvást táplálni kell, és, hogy lényegében ennek a tűznek az életben tartása az egyetlen feladatom. Ezért sem merek bezárni egyetlen szerelmi kapcsolat sem a kettő közé, mert a szerelem ennél sokkal többre vágyik, az összesre. A mindre, mindannyiunkra. Az őt imádó közös igyekezetünkre, egy őrült, gyönyörű, szenvedéllyel teli körtáncra. És nem csak párokra.
Freya könnyei Odinért, 2022, 84*84cm
Számomra a szerelmem más világi kapcsolódásai is szentek, minden és mindenki, akihez ő hozzáér kap valami különös fényt, ami által az a másik is fontos lesz. És persze rettentő azt átélni, hogy javarészt egyedül maradok ezzel az érzéssel.
Most is ebben vagyok, akit szeretek egy számára másik fontos személy felé van úton, akit úgy de úgy megölelnék, és tudatosítanám vele, hogy rá is mekkora szükség van ebben a történetben. Tudatosítanám vele, hogy előfordul, hála a jó istennek, hogy egy férfinek akkora a szíve, hogy egyszerre több nőt is szeret, és hogy ezek az érzések megférnek egymás mellett. Sőt sőt, gazdagítják egymást.
Hogyan tudatosítsam a szerelmem élettársában, hogy ugyanazt a tüzet imádjuk ugyanabban a férfiban, és akár egymás támogatói is lehetnénk. Hogyan?