244575878_355701432974610_6188629709527914427_n (2)

 

Elképzelt isteneimtől és segítőimtől elbúcsúztam, hogy e sűrű magányban utat tudjak rajzolni magam elé. Néha kicsit megpihentem, erőt gyűjtöttem a legédesebb ölelésben, hogy aztán ettől az utolsó káprázattól is megszabadulva folytathassam tovább lépéseim.Végre nem voltam útban magamnak.

 

244640418_546763923069314_5463941399550134531_n (2)

Csukott szemeim mögött akkor mozdult meg valami a sötétben.
Most már végre tudom, mit jelent az, hogy az élet itt van.

készkicsi (3)