Rohamosan fogytak a percek, feltorlódni látszódott az idő, gyakran volt egyszerre jelen nappal és éjjel, a gyertya egy jó ideje már mindkét végén égett, pontosan láttam, mennyi viaszom maradt még erre az életre. Ideérve egyetlen egy feladatom maradt, hogy gondolati síkon eltávolítsam a kettőt, és eddigi tapasztalataimból megteremtsem magamban ez egészet.
Oly sok csodálatos formában jelent már meg odakint a férfi, öleltem, csókoltam, haltam már bele eleget. Férfiasságomat kerestem minden ölelésben, el akartam tanulni, mit jelent vadászni, behatolni, felöklelni, majd magára hagyni a prédát, miután magamévá tettem annak kincseit.
Kezeimmel agancsot formáltam magamnak, hogy hasonlítsak imádatom tárgyára, a férfira, hisz le akartam másolni a megszerzés vágyának hajtóerejét, a birtokba vétel édességét, s nem kihagyni a ráunás szürkeségét sem.
Férfiélményeim képzeletbeli üstbe öntöttem, tüzet gyújtottam alá, majd összekötözve kezem, lábam, felfedve a női lét gyönyörűséges kiszolgáltatottságát, leültem esszenciája elé.