gondolatok Liberta Csonka és Kékes Réka – szomatikus szexológus estje után az Inga-ban.
https://www.facebook.com/events/2059655394832990?locale=hu_HU
mindig is egyértelmű volt számomra, hogy rosszul csináljuk ezt a nagy „közösülősdit” emberek. Persze értettem az egész alapvető célját, az utódnemzést, de mégis azt sejtettem, valójában mégsem erre megy ki ez az egész. Szóval, hogy “istennek nem ez volt a terve vele”. Hogy a faj fenntartásánál ez egy sokkal több, szentebb, magasztosabb történet, meg merem kockáztatni, az eredeti elképzelés vele csak és kizárólag az, hogy a szexus az én, a személy szakadékáig vigyen el. Kis túlzással élve, a szexus a térkép haza..oda, ahonnak valójában sosem jöttünk el.
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a két ellentétes nemiszerv egymásba dugdosása csak pillanatnyi, időszakos örömöt okoz, szóval, hogy a fizikai kettő soha nem válik eggyé, és az egész szexualitás egy ponton túl ugyanabba a kínkeserves körforgásba zuhan bele, mely nem kínál megoldást. Sőt, idővel inkább frusztrációhoz vezet. Mert valahogy „rossz helyen próbálkozunk..”
Aztán azt tapasztaltam, a témáról nem illik beszélni, a házasélet magánügy, túl intim, túl szaftos ahhoz, hogy kiteregessük, mégis úgy gondoltam, ha nem tisztázzuk a viszonyunkat a saját testünkhöz, a vágyainkhoz, sőt, ha a szexus nem szabadítjuk ki a házasság béklyójából, egyszerűen nem építhetünk magunkból „égig érő” várat „istenig”. Szóval rájöttem arra, hogy a helyesen megélt szexualitás minden önismereti, majd később a valódi énséget kereső út alapja.
Számomra a legfontosabb volt, először is ezen a téren felfrissíteni a szókészletemet, hogy bátran megnevezzem a legfontosabb szerveimet, a gyökérzetemet. Aztán a kellő és gyönyörű társakkal felfedezzem azt, hogy a szexus nem feltétetlen a nemiszervek egymásba illesztgetése, hogy olykor inkább útban is vannak, mert azok mentén egy ponton túl falakba ütközöm, még akkor is, ha rövid távon az én elmosásának élményét adhatják meg. De, hogy én sokkal többet akarok, mint egy felcsillanás.
Azt tapasztaltam, lényegében az egész testem egyetlen nemiszerv, sőt megyek tovább, hogy a tényleges nemiszervem nem a testemben, hanem akörül, mintha egy nagyobb, engem körbeölelő formában, egyfajta aurában lenne.
Hogy a valódi eggyé olvadás megelőz minden testi érintést, és a tényleges behatolás aztán inkább már csak valamiféle levezetés lehet!! Mert azért ennek az ártatlan porhüvelynek is jár valami, nem?
E téma nappali, beszélni kell róla, sőt, hogy lényegében leginkább erről kellene beszélni, és a meggyógyított szexualitásra építeni aztán társadalmakat.
És ennek okán nagy az örömöm, hogy létezik Budapesten egy kéthetente megrendezésre kerülő programsorozat, ahol a műsorvezetők éppen ezt a számomra is kulcsfontosságú témát járják körbe. De végre nem az ismert panelek mentén, mint a divatossá vált tantra meg a társai..ahol mindig az volt az érzésem, hu, ezek valami olyanról beszélnek – hétszeres orgazmus, szívelévezés – ami nekem mindig is valamilyen elérhetetlen hegycsúcs marad.
A tegnap este valahogy különösen élesre sikerült, ahol végre eljutottunk ahhoz, hogy megérintsük egymást, hogy Réka felálljon a színpadra, és az egész közönség előtt érintésével levetkőztesse előttünk Libertát. Aki ha levette volna az összes ruháját, sem vált volna olyan meztelenné, mint ezen érintésektől.
Ott és akkor újra és újra az nyomatékosodott bennem, a szexus nem ruha nélküli aktus, hanem hogy tényleg megelőzi a test gondolatát is bennünk, és, hogy a durva egyesülés csak következmény. És, hogy a róla való beszédet kiscsoportban el kellene kezdeni.
Hogy itt mind eggyé válni vágyunk, de elsősorban magunkkal, mely úton a másik egy ideig segítő lehet. Mert a cél az elképzelt túlhonban hagyott részünkkel való eggyéválás, az angyallal bennünk, és, hogy ezért olykor túl nagy árat fizetünk azzal, hogy direktben, konkrétan test a testtel közösülünk.
És ezzel nem a klasszikus szexust akarom degradálni, dehogy, mert imádom, ha épp a megfelelő társsal jól működik, hanem egyszerűen az a vágyam, hogy emeljük vissza a szexust a helyére, hogy tudatosuljon bennünk, ez az isteni legszebb teremtménye, abból a célból, hogy a másik érintésén keresztül visszataláljunk minden dolgok elejére..
Hogy beszéljünk, gondolkozzunk róla. Mert a rossz szexnél nem sok kellemetlenebb dolog van, és ennek okán felmenőink szenvedtek már eleget, és meg merem kockáztatni, a legtöbb gyalázatos traumánk is a nem jól ismert és dunyhák alá kényszerített szexualitás miatt van. Amiatt sírt az anyánk, lépett félre az apánk, amiatt bántalmaztak szexuálisan kiskorunkban, mert az egész réges-rég kibillent az egyensúlyából.
!!!És ez az „ördög műve”, mert tudta a szexus közvetlen út istenhez, és ő pont ezt akarat elzárni előlünk!! Ezért zárta monogám házasságba, amivel a legnagyobb bűnt követte el az emberiség ellen, és aminek ma egy egész embernemzetség az áldozata. Pedig az ölelés, az érintés – mely igenis megelőz minden direkt, közvetlen, szaftos szexust – szabad, és minél többet érintünk és ölelünk, annál gazdagabbak vagyunk.
A lányok két hét múlva folyatják, ha rajtam múlik, ismét ott leszek.