Tintorettotól Bozó Szabolcsig

Tintorettotól Bozó Szabolcsig

(borítókép: Tintoretto)   Nagy örömömre szolgált a tegnap Bozó Szabolcsos bejegyzés generálta beszélgetés. Igazi ünnepnap volt, “rég nem látott” barátokat, ismerősöket az említett írásnál üdvözölni, és újra bizonyosságot nyerni afelől, a baj nem az...
Bozó Szabolcs festészete

Bozó Szabolcs festészete

    Sem Sávolt Karolina, sem annak idején Vészabó Noémi kapcsán nem írtam, mert ott mindkét esetben egyértelmű volt, hogy simán csak politika van az egész mögött, s teljesen hidegen hagyott művészeti szempontból, ami történik. Tényleg annyira...
Hogy ne menjünk múzeumba

Hogy ne menjünk múzeumba

David Hockney (1937- ) egyik ikonikus műve a művészi lét jelképe, a magát nem kímélő alkotó mozdulata, aki majdnem teljes meztelenségében belemerítkezik a mélybe. Ám a medence méretei egyértelműen jelzik a művészet lehetőségeit, azt, hogy falai vannak, de viszont azon...
Jézus korában nem létezett pszichológia

Jézus korában nem létezett pszichológia

(a Tarr Béla új filmet forgat című képem mellé) rémisztő korban élünk, talán soha ennyi mentális betegség nem létezett, vagy talán inkább soha ennyi címke. Mintha ez a végtelen mennyiségű pszichológus, coach, segítő keltené életre a mentális betegségeinket.. Ők...
A mű, ami a lehetetlenre tör, az én felszámolására

Matthias Glasner: Sterben/Haldoklás (2024)

  dobogós film, így kell ezt, így kell a személyes én drámájából, a rendező mindennapjaiból, sorsából alkotást gyúrni. Ilyen érzékenyen, de közben meg nem kímélve a talmit, a hamisat, a legnehezebb témák közepébe szúrva végre kimondani azt, amit takargat a világ....
A halál rózsaszín

A halál rózsaszín

      hogy teljesen felkészüljek arra, amire úgysem lehet – magamra -, egyszerre kellett otthonra lelnem a láthatók és a láthatatlanok között. És míg szemernyi kétségem is volt afelől, hogy néhai szeretteim kevésbé valóságok, mint én e testben,...
Nem szeretek szenvedni

Nem szeretek szenvedni

    Nyomatékosítom, nem szeretek szenvedni, sőt gyűlölöm a fájdalmat, és szeretnék mindent megtenni, hogy megússzam azt, de ezen az úton – ami a valótlanból a valós felé vezet, és ahol az út szó csak egy szimbólum, mert még ösvény sincs, és ahol az...