Lemosni a természetet

Lemosni a természetet

E kép esetében most előbb volt készen a szöveg, mint a festmény. A szavakat már jó előttem összegyűjtötte hozzá Hamvas Béla a Héloïse és Abelárd c. esszéjében Szerinte maradandót a görögség egyedül a szobrászatban alkotott, ott és abban ölt számára testet az isteni...
Pankl Tibor írása a festményeim elé

Pankl Tibor írása a festményeim elé

Irtóra jólesik, amikor a képek kapcsán ilyen levelet kapok. Hogy van az, hogy pont látszik a festményeken, amit szeretnék?. Hasonlítunk. Mindig hasonlítunk valamihez. Ha egy új dologgal találkozunk, akkor azt próbáljuk beilleszteni az addig ismert világunkba. Így...
Paradicsom újratöltve

Paradicsom újratöltve

  Aprócska kert, talán éden. Az oroszlánok már nem bántják a flamingókat, újra mindenki szelíd. A kertkapuban leraktuk az életben cipelt tulajdonságainkat, nincs dorombolás, de marcangolás sincs.     A fa még mindig itt áll, talán a kiüzettetés óta...
Pünkösdi hullámvasút

Pünkösdi hullámvasút

A nyári napforduló felé közeledve minden hajnalban előbb ébredtem fel, mint a madarak. Először csak egy bátortalan csipogás, s mire harmadszorra kinyitotta kicsi torkát már az egész tájat bezengte. Párt kerestek az apró madárszívek. Lehúzták rólam a takarót,...

Barátkozom Baselitzcel

Körbejárva Európa számos nagy múzeumát gyakorta hatott át az az érzés, hogy nem értem, lemaradtam. A festészet valami olyan irányba indult el, amit nem tudok követni. A művészet már  nem a Hamvas Béla-féle definíció mentén halad, mely szerint a célja, hogy létra...
Május elseji felvonulás

Május elseji felvonulás

  Csak a szeme emlékeztetett rá, az a különös mandulavágású. Mára már szinte teljesen eltűnt ez a szemforma, még a piramisok árnyékában sem születnek ilyen típusok. Nem győztem betelni a tekintetével, minden más rajta elhomályosodott. Akkor történt, hogy...
Mikor jöttem le a falvédőről?

Mikor jöttem le a falvédőről?

  Milyen idilli pillanat. A falvédőn a még szinte egybetartozó kicsi fiú és kicsi lány is én vagyok, ám már az elképzelhető legszebb életben is csak két részben tudok megjelenni, egymásnak ellentétes jelenségekben, fényként és sötétként, férfiként és nőként. De...
Húsvéti epigramma

Húsvéti epigramma

Akkor már a 987462284613789246-ik napja úsztam “a létforgatag vizében a csattogó állkapcsú krokodilok között”, hiába volt  pompás kis tutajom, mely megígérte, megvéd a sok rettegéstől, nagyon elfáradtam már. Na meg szomjas is voltam, de a szomj, ami...
A fekete a legszebb szín

A fekete a legszebb szín

Egy éve meghalt az anyukám. Távozása után közvetlen pár napot egymagam töltöttem, hogy a vele való párbeszédem egyszer s mindenkorra az addig ismert formában lezárjam. Anyu semmilyen kapaszkodót nem hagyott maga után, hirtelen és nagyon messzire ment. Vannak akik...
Útban vagyok magamnak

Útban vagyok magamnak

Nem tudom, hanyadik hegyet mászom már meg, képzeletbeli szobám képzeletbeli falain, úgy tűnik cipő töri lábam, a semmiben egyensúlyozok, a kötél már a húsomig felszántotta a bőrömet. Lassan felneveltem a fiamat, megfestettem az összes festményemet, leírtam a rám...
Körbejárt a gyászév

Körbejárt a gyászév

Anyu halála óta körbejárt az év, a mai nappal most már egy olyan sem lesz az évben, melyet ne ismernék nélküle. Jártam anya nélküli márciusban, augusztusban, karácsonyban..2016.február 17-én  búcsúztunk el  a kórházi ágynál délután. Persze honnan is tudtam volna, hogy...