Käthe Kollwitz művészete

Käthe Kollwitz művészete

Napok óta gondolkozom Käthe Kollwitz alkotásain, a csupa ínség, szenvedés, éhség, gyász, nélkülözés képein, melyekről teljesen eltűntek a színek és a napfény. Nem ismerek más olyan alkotót, aki egész művészetét csak és kizárólag a világ bánatának bemutatására szánta....
Éva 2.0

Éva 2.0

    Napok óta radíroztam Mózes második könyvének tizennyolcadik fejezetét, hogy egyszer és mindenkorra eltüntessem Éva teremtésének szemfényvesztő történetét. De a szöveg olyan mélyen volt az emberi tudatba írva, hogy aztán a satírozással sem jutottam...
COMICS

COMICS

     ELSŐ                                                                                   Bella magot vet, Marc szeret, 2021, 85*85cm Amikor huszonöt év után újra találkoztunk, tudtam már, szerelmünk csak átrepül a táj felett, és addig tart, amíg egymáshoz nem...
Aborto

Aborto

Várandósságom óta ismerem az irányt, mely a láthatatlanból a láthatatlanba vezet, s azóta minden öleléskor az hajt, hogy visszafelé is megtegyem ezt az utat. Óriássá akartam válni, hogy vissza tudjam fogadni a férfit, s nem is gondoltam, mennyi gyönyörű reményem...
Önarckép androgünként

Önarckép androgünként

Rohamosan fogytak a percek, gyakran volt egyszerre jelen nappal és éjjel, nyár és tél. Már csak egyetlen feladatom maradt, hogy kiradírozzam a képzeletemből a kettőt, és eddigi tapasztalataimból megteremtsem magamban ez egyet.       Hisz oly sok...
Freya könnyei (Hilma af Klint emlékére)

Freya könnyei (Hilma af Klint emlékére)

Freya, észak szerelmes istennője előtt nagyszerű férje, Odin, éppen csak egy rövid időre jelent meg, hogy emlékeztesse arra, a szerelem, mint egyetlen valóság tényleg létezik. De hát ilyenek ezek az istenek, őket sem szőtték másból, mint káprázatból, így ők is csak...
Kétezer-huszonegy

Kétezer-huszonegy

tél van, befagyott tó a szülőágyam *********************************************************************************************   akkor döntöttem el, leszállok a székemről, letépem a szememet eltakaró sálat és elindulok megkeresni, honnan került a szeretlek...
Ricordando il futuro (emlékezés a jövőre)

Ricordando il futuro (emlékezés a jövőre)

Halottaim fényével gyújtottam meg az adventi gyertyákat, nem volt mire várni, eljött az idő, hogy eltüntessem a túlhon és az ittlét között tátongó teret, s az életemmel építsek hidat közéjük. A szerelem pokolgyönyörű izzása talán rokona a halálnak, s abban a forró,...
Huszadik század festészet “my love”

Huszadik század festészet “my love”

Történelemből  sosem voltam jó, valahogy nem állt össze a középiskolában egésszé a sok részlet, nem láttam át az egyes okokat, nem értettem az összefüggéseket, vakfoltok maradtak bőven a tudásomban. Na meg még fiatalon inkább magammal voltam elfoglalva, mint a...